A kenguru módszer, azaz öt meghatározó érv az anyai ölelés mellett

      A kenguru módszer egyik legősibb példája a hozzánk igen hasonló főemlősökön figyelhető meg. Természetes, és bensőséges a szőrös anyai testbe kapaszkodó majomgyerek látványa. A majomcsemete már születésétől kezdve ösztönösen kapaszkodik a szőrös anyai testbe, ölelő, határtalan kapaszkodása, csimpaszkodása töretlen. Az anyai test az otthona, ott alszik, ott tölti a mindennapjait, ott eszik, szopik, és ahogy növekszik, annál többször, és hosszabb időre válik meg ettől testtől. Ahogy nő az önbizalma, bátorsága, tapasztalata, úgy engedi el fokozatosan az anyját, aki nem sietteti  az elválást, csak ott van, ha szükség van rá. Úgy gondolom, hogy ez az anyai hozzáállás igen megfontolandó példa számunkra is.
    Régebbi, főemlősöknél megfigyelt tapasztalatok azt bizonyították, hogy az anyukat elvesztett, elárvult majomkölyköknél az ölelő, szerető anya hiánya legtöbbször az állat halálához vezet. A kísérlet során az anyjukat elvesztett kölyköknél elősször az úgynevezett "szőranyával", szőrrel bevont merev vázzal próbálták az anyát pótolni. Ez ugyan látszólagos, fizikai meleg fészket jelentett, de az igazi megoldást, az azonos fajhoz tartozó pótanya, annak hiányában pedig az emberi pótanya megléte jelentette. A testi lelki kontaktusban részesülő kölykök elkezdtek növekedésnek indulni, megjött az étvágyuk, eleven, érdeklődő kisállatként fejlődtek tovább. A Védelmet, biztonságot, testi-lelki táplálékot jelentő, puha, szőrös test közelsége felbecsülhetetlen a növekvő kisállat számára, akkor ez miért is lenne másképp az embernél? 

Íme néhány példa az embernél a kenguru módszer alkalmazására  /forrás: babaszoba.hu/:

1.  A sajtó aktívan végigkövette az apró Finley Anderson történetét. A 25. terhességi hétre született, alig félkilós kisbaba állapota életének második napján válságosra fordult. Az ügyeletes orvos riasztotta a szülőket, hogy búcsúzzanak el a kisbabától, már nincs mit tenni. Hanem amint édesanyja magához ölelte, a kisfiú egyre jobban lett, néhány óra múlva pedig teljesen helyreállt oxigénellátottsága. Az orvosok széttárták a kezüket, nem tudták, mi okozta a csodás gyógyulást. A szülők igen: "Csak egy ölelésre volt szüksége!" állította az édesapa, és igaza volt. 

   Megrendítő a történet, de azt is bizonyítja, hogy hallgassunk az ösztöneinkre, ne küzdjünk ellene.  Ha állati ösztönöket elfogadjuk, és természetes reakciónak tartjuk, akkor igenis alkalmazzuk.

2.  Az Egyesült Államokban, többek között Pennsylvania állam Bethlehem városában a koraszülött babákat nem inkubátorban szállítják a koraszülött intenzív centrumba, hanem egy speciális hordozóeszközben, amellyel édesanyja testére rögzítik a picit. Így a baba életfunkciói jobbak, mint az inkubátorban, és az anya sem érzi úgy, hogy rá már nincs is szükség, csak orvosokra, műszerekre és tudományra. A koraszülöttek számára a legjobb szállítási mód, ha az édesanyjuk (vagy más családtag, esetleg egy mentős) mellkasára simulva, biztonságosan rögzítve utazhatnak" - írja a mentősöknek szóló tanfolyam honlapja. 

3.  A koraszülöttekre - és az éretten született babákra egyaránt - mindig jó hatással van az édesanyjuk testközelsége, nem csak a szállítás idején. Ezt több évtizede felismerték, Magyarországon sajnos mégis csak elvétve alkalmazzák a kenguru módszert. A Honvédkórház ÁEK Perinatalis Intenzív Centrumában minden baba, akinek megengedi az állapota, az édesanyja vagy apukája mellkasán tölt naponta fél-három órát. Kenguruzás közben jobb az oxigénellátottság, egyenletesebb a légzés és a pulzus, rendeződik a vércukorszint. A kengurubabák átlagosan egy héttel hamarabb mehetnek haza a kórházból, mint azok, akiket csak inkubátorban gondoztak. A kengurumódszer alkalmazásnak nincs életkori vagy testsúlyra vonatkozó alsó határa. A legapróbb babák is édesanyjukhoz bújhatnak. 

4.  A berlini Vivantes Humboldt Klinikán újabban császármetszés után közvetlenül az édesanya mellére teszik a kisbabát. Ez semmiféle fönnakadást nem okoz a műtőben, viszont hatalmas előnyökkel jár. Még a szkeptikusokat is meggyőzték az így szerzett tapasztalatok. Dr. Andreas D. Ebert professzor szerint az újszülöttek könnyebben alkalmazkodnak, az anyáknak kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükségük a gyermekágyban, a szoptatási problémák pedig a felére csökkentse, sőt az is megvalósítható, hogy egyáltalán ne válasszák el az újszülöttet az édesanyától.

5. Az anyai ölelés fájdalomcsillapítóként hat a csecsemőkre. A szeretgetés különösen fontos a koraszülöttek számára.

Csökkenthető a koraszülött csecsemők szenvedése, ha a gyermek minél többet érintkezik az anya testével, ez ugyanis gyorsítja felépülésüket. Egy friss kutatás megállapította azt is, hogy az anyai ölelés fájdalomcsillapítóként is hat az újszülöttekre.
Mindez különösen fontos azon koraszülöttek számára, akik annyira kicsik, hogy nem adható nekik fájdalomcsillapító.
A kanadai McGill University munkatársai kutatásaik során azt vizsgálták, hogyan változnak a gyermekek legfontosabb életjelenségei, amikor érintkeznek édesanyjukkal. A többi mellett a szívritmust, valamint a vér oxigénszintjét mérték.
Az orvosok 61 gyermeket monitoroztak, mindegyikük a 28. és a 31. hét között született. Kiderült, hogy a gyermek egészségi mutatói már azután javulást mutattak, hogy az anyák három percig a karjukban tartották őket, hosszabb idő után pedig a kicsik fájdalmai is jelentősen enyhültek.
A kutatók tanulmányukban annak fontosságát is hangsúlyozzák, hogy a koraszülöttek intenzív ellátása során nem szabad a gyermekeket az anyjuktól elzárva gondozni. A szülőt a kicsi közelébe kell engedni, hogy minél többet foglalkozhasson és érintkezhessen a gyermekkel.